vágy-árnyék és fájdalomrózsa

Három héttel minden után
semmi előtt
Eltöröm magam
balra-lent,
a fent fölött

szívjuk ki magunkból az éjszakai szennyet egy reggeli cigarettával. hadd repdessenek foszlányainkban a délutánok. szeplőinket rejtse a Nap, homlokunkat az éjszaka. csókolnám végig csigolyáid, helyettük meg nyaldosom a semmit. szemérmetlenül bordáimba vésted illatod. halovány zöldostorosok kúsznak vesémbe.
megfulladunk a lidércnyomásban.